A válság szépséges vesztese

A Cord L-29-es

Tíz évig sem létezett, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott az autóiparban a Cord autómárka. Az 1929-ben bemutatott Cord L-29-es Amerika első fronthajtású szériaautójának büszke címét birtokolta. A korszerű és meseszép kocsi sikerét főleg a gazdasági világválság, valamint a jómódú vásárlók aggodalmaskodása akadályozta meg.

A Cord autómárkát Errett Lobban Cord alapította, aki a második világháború előtt az egyik legjelentősebb autóipari birodalmat építette fel az Egyesült Államokban. Cord 1909-ben, tizenöt éves korában hygata ott az iskolapadot és egy Los Angeles-i használtautó kereskedésben kezdett dolgozni, ahol nemcsak az autók szerkezetét és működését tanulta meg, de az értékesítésükben is nagy gyakorlatot szerzett. Ezután egy benzinkút autószerelő műhelyében dolgozott, ahol munkaidőn kívül Ford T Modelleket tuningolt. Gyártmányai hamar népszerűek és keresettek lettek, használóik sorra sikereket arattak a korabeli versenyeken. Cord 1918-ban újra autókereskedőnek szegődött: Chicagóban a Moon-gyártmányokat forgalmazó kereskedés eladója lett, és öt év múlva, alig huszonkilenc évesen már az igazgatói székben ült! Ekkor már jelentős vagyonnal rendelkezett, amelynek segítségével újabb, becsvágyó műveletbe kezdett. Felvásárolható autógyártót keresett, hogy saját néven gyárthasson és értékesíthessen gépkocsikat. Rámosolygott a szerencse, 1924-ben lelt rá a rossz anyagi helyzetben lévő indianai gyártóra, az Auburnra. A cég chicagói tulajdonosai - köztük a rágógumikirályként híressé vált William Wrigley Jr. - évi 36 ezer dolláros fizetést ajánlottak a sikeres és szemtelenül fiatal kereskedőnek, ha talpra állítja a gyenge marketingtevékenység és az elhanyagolt kereskedői hálózat miatt haldokló márkát. Cord azonban saját ajánlattal állt elő: húsz százalékos profitrészesedést, teljhatalmat és siker esetén felvásárlási opciót kért a cégre, amit nehezen bár, de elfogadtak a tulajdonosok.

Miután Cord munkába állt, első dolga az volt, hogy kisöpörje a telephelyeket. A körülbelül hétszáz Auburn autóból álló árukészlet eladásakor nagy hasznát vette értékesítői tapasztalatainak. Pár ügyes megoldás – divatos színekre történő átfényezés, apró esztétikai módosítások – révén sikerült megszabadulna a készlettől, ezzel pedig lehetőség nyílt az Auburn adósságainak törlesztésére. Cord agresszív marketingkampányokat is indított, amelyeknek segítségével alig egy év alatt ismertebbé tette és talpra is állította a halálraítélt márkát. A hirdetésekben „megfizethető luxusmárkaként” emlegette az Auburnt, a páváskodásra vágyó vásárlók érdeklődését pedig ezzel sikerült felkeltenie. Cord már 1925 vége előtt beválthatta az opcióját és többségi tulajdonos lett az Auburnnél. Mindez azonban nem elégítette ki - egy olyan autóipari konszern felépítéséről álmodott, amely méltó vetélytársa lehet a Fordnak és a General Motorsnak.

Hamar terjeszkedésbe kezdett, megvásárolta az American Airlines légitársaságot, a Stinson repülőgépgyártót, a Lycoming motorgyártót, a New York hajógyártót, a Checker taxitársaságot és több karosszériaépítő céget, de a vállalatbirodalom ékköve az 1926-ban megszerzett luxusautó-gyártó, a Duesenberg lett. Az 1913-ban, Iowában alapított márkát a német származású tehetséges mérnök testvérpár, Frederick és August Duesenberg hozta létre.  

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2014. szeptemberi számában olvasható.