Autó a vörös szőnyegen

Karmann Ghia

Tulajdonosának harminc éve dédelgetett gyermekkori álma vált valóra, amikor az Egyesült Államokból Magyarországra érkezett e német veterán. Aztán kezdetét vette a felújítás, fáradságot, pénzt és időt nem kímélve varázsolták újjá a Volkswagen Karmann Ghia kupét. A restaurálás talán túl szép is lett – bár a tulajdonos napi közlekedésre szánta az autót, mégis inkább csak napos hétvégéken áll ki vele a garázsból.

A Karmann Ghia Typ 14-et, azaz a „kis Karmannt”, az Amerikában a „háziasszonyok Porschéje” néven ismert autót 1955 és 1974 között gyártották. A formaterv az olaszországi Ghia stúdiótól származott, innen hozta az autó a csodálatos mediterrán életérzést. A karosszériák a Karmann Werke üzemében készültek, a járművek végszerelésére Wolfsburgban került sor. A modell sikere meglepte a Volkswagen vezetését is (összesen 365.912 kupé és 79.326 kabrió készült a típusból) pedig a szépséges kétajtós autó gyártási költségei elszaladtak, a Karmann Ghia listaára magasabb volt a híres és nem kevésbé szép 356-os Porschénál is!

Hétvégi autó lett

Schreier Norbert jóvoltából eggyel gyarapodott a kiváló állapotban fennmaradt Karmann Ghiák száma, hiszen ő a legnagyobb igényességgel restauráltatta ezt az 1971-es kiadást. Szerinte ez a gépkocsi minden idők legszebb Volkswagen sportkupéja.
- Amikor elhatároztam, hogy Karmann Ghiát szeretnék, keresésbe fogtam, de nem sok eladó példányt találtam. Jó pár autót voltam kénytelen elengedni, ugyanis teljes körű felújításban, gyári állapotú autó létrehozásában gondolkodtam, a fő szempont ezért a karosszéria állapota volt – kezdte a történetét Schreier Norbert. - Sajnos Németországban, Ausztriában ugyan még lehetett válogatni az autók között, de gyakorlatilag csak erősen korrodálódott kocsikat találtam, így távolabbra tekintettem. Sok telefonálgatással aztán sikerült egy olyan szállítmányozó céget találnom, amelyik korrekt áron vállalta, hogy Amerikából hoznak nekem egy autót. Elvállalták a teljes behozatali eljárás elvégzését is, ideértve a vámolást is. Szerencsém volt, mert pont abban a hónapban hoztak be az Egyesült Államokból egy Karmann Ghiát, amit azonnal meg is vettem.
Talán meglepő, de eredetileg napi használatra szántam. A baj csak az lett, hogy a retaurálás tökéletesre sikerült, ezért aztán kicsit féltem a pesti forgalomban. Az lett a kompromisszum, hogy inkább csak ünnepnapokon indítjuk be egy-egy nosztalgiakörre Budapest romantikus utcáin.

Állapotfelmérés

A megvásárláskor még messze volt a jelenlegi állapot. A tulajdonos először alaposan átvizsgálta az autót és számba vette a felújítandó alkatrészeket.

- Az autó motortere ki volt égve. A karosszérián is találtam felújításra utaló nyomokat, de ezekben nem volt sok köszönet. Például a fenéklemezen úgy tüntették el a rozsdásodást, hogy kivágták a korrodált részt, a vágás nyomait pedig el sem tüntették. Ezt követően alulról némi szigetelőanyag használatával és pop-szegeccsel rögzítettek egy lemezt – ijesztő, nem? Az utastér felújítása se volt világszínvonalú, igénytelenül, olcsó műbőrrel kárpitozták újra a belsejét. A műszerfalon barbár módon körbevágták a rádió nyílását, hogy beférjen egy modern hifi, persze helyet kerítettek a nagy hangszóróknak is. Ne is kérdezze, válaszolok: sarokcsiszolóval!

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2016. decemberi számában olvasható.