Angol betegek doktora

Interjú Warvasovszky Jánossal

A neve fogalom, munkái idehaza és külföldön is méltán állnak a figyelem középpontjában. Műhelyében elsősorban a ködös Albionban – főként Crew-ban – készült járművek várnak a megújulásra, a jól csengő, ismert márkák mellett pedig olyan járműveket is találunk ott, amelyek létezéséről az átlagos halandó még csak nem is hallott – Warvasovszky Jánossal, a ClassicAutomobile alapítójával és tulajdonosával készítettem interjút. 

Elképesztő érzés belépni a ClassicAutomobile műhelyébe, csodás brit autók állnak mindenütt. Felmerült bennem a kérdés: miért éppen az angol gyártmányok állnak figyelme középpontjában?
Az angol konstruktőrök különleges módon közelítettek az autókhoz. Anélkül, hogy meg akarnám bántani az olasz autók szerelmeseit, el kell mondanom, hogy azok milyenek is a szakértő szemével: átgondolatlan tervezés, rossz anyagok használata, hanyag kezek… – ám tagadhatatlan, hogy lélegzetelállító szépségűek. Az olaszok ugyanis rajzolni nagyon tudnak, valóban ők készítik a világ legszebb autóit, ebben egyszerűen felülmúlhatatlanok. A német autók sem váltak számomra érdekessé. Leginkább egy gyönyörű címlaplányra emlékeztetnek, aki azonban korántsem olyan izgalmas, varázslatos, mint amilyet első pillantásra ígér. Az angol autók számomra azonban különlegesek. Első és legfontosabb talán az, hogy a brit autók nagyon diverzifikáltak. Elképesztő mennyiségű gyártó létezett egy időben, szinte mind gyártott kicsi és nagy, olcsó és drága modellt, kisszériásat és tömegterméket egyaránt. És akkor még nem szóltam a gyári kitekről, amelyekkel bárki tetszése szerint átépíthette a szériakocsiját valami különlegesre, egyedire! A másik fontos dolog az, hogy a brit kocsik hangulata utánozhatatlan, bennük van a brit köd, az angol tea és valami kortalan elegancia is.

A restaurátor munkáját mennyiben segíti vagy nehezíti az, hogy a britek sokkal inkább tisztelték a hagyományokat, mint a technológia aktuális fejlettségét?
Tulajdonképpen ez inkább előnyt jelent. Az apró lépésekkel, de töretlenül fejlődő angol autógyártás attitűdjét egyetlen példával tudnám érzékeltetni: az 1955-ben debütált Jaguar hátsó futóműve szinte szerkezeti felépítését tekintve alig különbözik attól, mint amit 1990-ben építettek be a gyár termékeibe! Ami jól működött valaha, ahhoz inkább nem, vagy csak kismértékben nyúltak hozzá. Ami pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, átadta a helyét egy jobb megoldásnak. A design terén pedig nem voltak restek a világhírű olasz tervezőkhöz fordulni. A Jensen Interceptor, a Triumph Spitfire és számtalan egyéb típus formaterve is olasz tervezők fejéből pattant ki!

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2013. novemberi számában olvasható.