Sosem kop’ el!

Az Opel históriája

Már több mint százötven év telt el azóta, hogy Adam Opel varrógépgyártó céget alapított a németországi Rüsselheimben. A sors furcsa fintoraként nem élhette meg az első Opel gépkocsi elkészültét, mert nevét fiai tették halhatatlanná. Munkájuk eredményeként az Opel név százezernyi gépkocsin olvasható a mai napig is, az utókor azonban a 2012-es jubileumi évben egy „Adam” névre hallgató Opel gépkocsival rótta le a háláját az alapítónak.

 Adam Opel története nem népmesei. A nevét viselő autógyártó cég alapítója nem szegénysorú gyermekként született 1837-ben, igaz, nem is esett az ölébe zavarba ejtően nagy vagyon. Valamit mégis kapott édesapjától, akinek lakatosműhelye volt szülővárosában a németországi Rüsselsheimben: azt, hogy dolgozni lehet és érdemes is. Adam apja nem tartotta távol fiát a munkától, nem mondta, hogy neki, hogy vigye többre nála, nem küldte őt egyetemre jogásznak, vagy orvosnak. Az öreg Philipp Wilhelm Opel inkább bevonta fiát a napi tevékenységeibe. A gyerek nem csavargott a barátaival, hanem lelkesedett a technika, a finom szerkezetek iránt. Húszéves koráig maradt a fészekben, aztán a tanulmányait külföldön fejezte be.

Ma nem tudhatjuk mi járt a fejében, amikor Párizsba ment. Talán azért ment oda, mert ki akarta ismerni az akkor divatossá váló varrógépipart és haza akarta vinni a megszerzett tudást, hogy sikeres vállalkozást alapítson. Talán azért utazott a francia főváros, mert vonzotta a fény és a csillogás, húszas éveiben járó fiatalemberként élményekkel akart telítődni. Annyi bizonyos, hogy Adam Opel mindenáron Párizsban akart élni, ezért pedig mindent meg is tett. Pékinasnak állt és két keze keresményéből tartotta fent magát. Később az édesapja műhelyében elsajátított ismereteket is hasznosította, hiszen visszatért a szakmájához. Huszonegy éves volt, amikor felvették a Journax és Leblond varrógép manufaktúrához, testvére pedig nem sokkal később szintén ott vállalt munkát. Lelkiismeretesen dolgoztak és alaposan kiismerték a varrógépek előállításának fortélyait.

Néhány év után óriási ambíciókkal és azzal a céllal tértek haza Németországba, hogy saját varrógépgyárat alapítanak. Ehhez egy tehénistállót alakítottak át és hozzáláttak a termeléshez. A cég neve Adam Opel AG lett és akkor még senki nem gondolta, hogy az Opel név valaha automobilok orrát díszíti majd. Annál is inkább, mert Adam Opel ki nem állhatta az akkor feltűnő legelső automobilokat, amelyekről azt tartotta, semmire nem jók, csak a milliomosok játékszerei. Nem járt hát a fejében semmilyen, autókkal kapcsolatos terv, de a varrógép egyre hangosabban kattogott. Tehetős család lányával házasodott, akinek hozományából bővítették a varrógépgyárat és hamarosan elérték az évi félmilliós darabszámot. Ezután még évtizedekig ment a varrógép-üzlet és Adam Opel öt fia számára is gondtalan felnőttkort ígért.

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2014. márciusi számában olvasható.