A szobába kerül

Moto Guzzi PL 250

Ha befejeződik a nyolcvan esztendős veterán felújítása, akkor tulajdonosának gyermekkori szobájában lakik majd. Talán az állításból kitűnik, hogy Nagy Gábor autószerelő nem akármilyen kapcsolatot ápol a Moto Guzzival, amely szinte megszólította őt az imolai Mostra Scambión.
A mester napi munkája után veszi kezelésbe szétszedett veterán motorjait, hogy összerakja, majd hónapok munkája után beindítsa őket, örüljön az egészséges hangjuknak, aztán leeressze a benzint és az olajat és mint szobrokat, beállítsa őket gyerekkori szobájába. Legújabb szerzeménye egy Moto Guzzi PL 250-es, amit idén nyáron vásárolt a legnagyobb olasz börzén.

- Van egy pár motorom, de nem számítok nagy gyűjtőnek. A Moto Guzzit az imolai veteránbörzén, a Mostra Scambión sikerült megvásárolnom, idén augusztusban. Jelenleg pont abban az állapotban van, mint amikor megvettem, eddig csak lemostam róla a több évtizedes koszt. Típusát tekintve egy 1938-as, 1939-es Moto Guzzi PL 250-es, vagy Egretta. Összesen 780 darabot készítettek belőle, olcsó, költséghatékony modellnek mondják. Ennek nyomai itt-ott láthatók is. A vázban például nem mindenütt találunk csővázas merevítést, ezeket préselt lemezből készült alkatrészekkel pótolták. Egyébként nem tudom, hogy mitől lehetett a maga korában olcsóbb a többi Moto Guzzinál, hiszen mindene megvan, a motorja, a lámpája, a dudája is. Talán a kilométeróra hiánya miatt adták olcsóbban - tanakodott a tulajdonos.

Kilométeróra, ami nincs

- Talán mégsem a sebességmérő az árkülönbség oka, hiszen az a többi modellen is extrának számított akkoriban – fejezte be a gondolatot a tulajdonos. Megtudtuk tőle azt is, hogy a harmincas években még az önálló házba épített mérőműszer volt a megszokott, csak később integrálták őket a fényszóró házába. Tény, hogy kezdetben drága volt az effajta felszerelés, akár egy svájci óra, hiszen akkoriban egy ilyen kilométeróra szerkezete óraműszerű volt. Mivel nem mindenki engedhette meg magának ezt a luxust, a fennmaradt ritka példányokat értékelik a gyűjtők és gyakran vagyonokat fizetnek értük – egy antik Indianhoz való szerkezet például 2-3 ezer eurót kóstál!
- Bár szinte hihetetlen, de a motor ennyire egyben volt a megvásárláskor, mint ahogyan most látja. Beindult szinte az első noszogatásra. Mióta megvettem, kipucoltam a megszakító rendszert és alaposan ellenőriztem az olajrendszert is, nehogy kárt okozzak a járatással. Természetesen nem hagytam ki az olajtartály átmosását sem. Ezt végig kell csinálni minden öreg motor esetében, mert egy nyolcvanéves szerkezet különösen megsínyli a kenés hiányát. Ha nincs kenés, az ember csak koporsószögeket üt bele azzal, ha beindítja… Amikor benzint öntöttem a felkészített motorba, szinte az első rúgásra beindult.

A hiányzó alkatrészfüzet

A sikeres indítás után a következő fázis következett, minden egyes elemet alaposan át kellett nézni, ez a jövőbeli restaurálás első lépcsője.
- Bár a motor nem tűnik rossz állapotúnak, de például a tankon a rozsdák már nagyon mélyek, ha nem kezelném, akkor kilyukadna.

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2016. decemberi számában olvasható.