A xenontól a lézerig

Modern világítástechnika az autóiparban

Bár a legtöbb autó még ma is halogén fényszórókkal gördül le a gyártósorról, számos alternatívája van már a hagyományos izzóknak, amelyek közül a xenon, azaz a gázkisüléses technológia a legelavultabb. Manapság már egy alsó-középkategóriás autó is rendelhető teljes egészében LED-ekből álló fényszórókkal, 2014 őszén pedig már a lézerfényszóró is sorozatgyártásba kerül!

Az első automobilok lámpái az állati erővel vont járművekről érkeztek: olajlámpások, majd karbid- és acetilénlámpák oszlatták a sötétséget az utakon. Az múlt század húszas éveire általánossá vált az elektromos fényforrások használata, a hatvanas években pedig már nagyobb fényerejű halogénégők gondoskodtak a jobb látásról és láthatóságról. A halogénlámpák után a kilencvenes években indultak hódító útjukra a HID, azaz High Intensity Discharge (gázkisüléses, köznapi nevén xenon) lámpák. Az első jármű, melyhez vásárlói ilyet választhattak, az 1991-es BMW 7-es volt, ma azonban akár egy Fiat 500-ashoz is rendelhető ez az extra. Természetesen a xenon sikere nemcsak a nagyobb presztízst biztosító, kékes izzásnak köszönhető, sokkal inkább annak, hogy fényének intenzitása két-háromszorosa volt a hagyományos izzókénak. A gázkisüléses lámpákban ugyanis nem izzószál, hanem a fényforrásban elhelyezett két elektróda között kialakuló elektromos ív szolgáltatja a fényt: ionizálódik a xenon nemesgáz, valamint a fémhalogének keveréke, és a villamos ív gerjesztő hatására világítani kezd. A xenon izzó kékes fénye hivatalosan hidegfehér fénynek számít, mivel színhőmérséklete 4250 kelvin, ami jóval magasabb, mint a 2700 kelvines halogénlámpáé. Éppen ezért jóval közelebb áll a természetes napfényhez (5600 kelvin) is, ami éjszaka pihentetőbb vezetést tesz lehetővé. A halogénlámpa fénye a kisüléses mellett szinte sárgának tűnik. Jellegzetes tulajdonsága a xenon izzóknak, hogy a lámpa a teljes fényességét csak néhány másodperc után éri el, amikor már az összes alkotórész ionizálódott. A gázkisülés csak nagy, 20-25 kilovoltos gyújtóimpulzussal indítható be, ezért a működtetés költséges feszültség-, és frekvenciaszabályozó használatát igényli. Cserében azonban a fényszóró a teljes fényteljesítmény elérését követően a fizikai folyamat fenntartásához mindössze 85 voltos üzemi feszültséget igényel.

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2014. márciusi számában olvasható.