Fenevadak a stadionban

Stadium Super Trucks

Miközben nem hiányozhat a Dakar versenyekről sem, Robby Gordon 2013-ban elindította saját versenysorozatát is. A Stadium Super Trucks (SST) tavaly élte meg első évadát és futamait bármilyen nagy befogadóképességű helyen tartották, mindenütt telt ház fogadta. Így már biztos, hogy a szenzációs dakarosként megismert, Hummerrel versenyző Gordon az SST atyjaként is beírja a nevét az autósportba. Nem is csoda: élő egyenesben borogatja, repteti a teherautókat a nézők örömére, intésére off-road fenevadak kergetőznek a stadionokban.

A technikai sportok a nézők minden érzékére hatnak. Persze az első a látvány, de a motorok bőgése, a veszély tapintható jelenléte, a füst, az égett gumi szaga sem utolsó. A rali versenyek megunhatatlanok, de ezeket csak a tévék sportműsorainak összefoglalóiban élvezhetik a rajongók teljes egészében. Akik személyesen akarják átélni az élményt, már hajnalban elfoglalják a legjobb kanyarok körüli helyeket és sokszor életveszélyesen közel merészkednek az irtózatos erővel érkező, bukkanókon röpködő, háromszáz lóerős versenyautókhoz. A nézőknek persze kell az adrenalinfröccs, amiért aztán rettentő nagy kockázatot vállalnak. A bukócsövekkel erősített száguldó versenyautóban nincs olyan veszélyben a vezető és a navigátor, mint az őket üvöltve bíztató nézők. A rali világbajnokságok versenyeit olyan országokban rendezik, ahol azok komoly hatást gyakorolnak a turizmusra és jelentős bevételt hoznak. Ez az, ami miatt annyi helyen örömmel befogadják a WRC-t és vállalják a vele járó felfordulást. Állandó közönsége van ennek a versenysorozatnak, nézői országról-országra vándorolnak, csak azért, hogy bálványozott versenyzőiket a porfelhőn át láthassák néhány másodpercig. A Dakar versenyekre, a sivatagokba és az őserdőkbe már csak a legelszántabb rajongók jutnak el. A szegény országokban az út szélén álló közönség a helyiekből áll, ők pedig kevésbé az izgalmakat, sokkal inkább az esetleges ajándékokat várják. A legtöbbet a média keres ezeken a versenyeken. Az autósport szerelmesei a közvetítések alatt bevackolják magukat a televízió és a számítógép képernyője elé, majd pattogatott kukorica, meg sör társaságában élik meg az izgalmakat. A rajongó legfeljebb a startot nézi végig személyesen, miközben kéjes borzongás tölti el arra a gondolatra, hogy az előtte állójármű, benne a bátor versenyzőkkel nemsokára egzotikus, távoli helyeken kavarja a port, dagasztja a sarat.

A cikk folytatása a Veterán Garázs Magazin 2014. márciusi számában olvasható.